A 2018. május 25. napján hatályba lépett egységes európai adatvédelmi rendelet – közismertebb nevén a GDPR - vonatkozik a kamerás megfigyelő rendszerek használatára is.
A kamerás megfigyelő rendszer működtetője adatkezelőnek minősül, mert a képmás, illetve a hangfelvétel személyes adatnak minősül.
Egészen másfajta szabályoknak és előírásoknak kell azonban megfelelni akkor, ha az adatkezelő egy ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben (üzletben, szórakozóhelyen) alkalmaz kamerás megfigyelő rendszert, és másfajta szabályoknak, ha a kamerás megfigyelés a munkavállalókat is érinti.
Speciális szabályok vonatkoznak a Társasházakban létesített kamerás megfigyelő rendszerekre.
Da vajon vannak–e szabályok, betartandó előírások akkor, ha magánszemély vásárol és szereltet fel az ingatlanára kamerákat.
A válasz az, hogy igen, vannak. De a kamerás rendszert felszerelő szakemberekkel konzultálva és az ő segítségüket is kérve, ezeket a szabályokat kis odafigyeléssel könnyen be lehet tartani.
A NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) ugyanis adott esetben magánszemélyek ellen (fogalmazzunk úgy, hogy vonatkozásában) is eljárhat.
Alapvetően a GDPR nem alkalmazandó a személyes adatoknak a természetes személy által kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezelésére, amely semmilyen szakmai vagy üzleti tevékenységgel nem hozható összefüggésbe. Személyes vagy otthoni tevékenységnek minősül például a levelezés, a címtárolás, valamint az említett személyes és otthoni tevékenységek keretében végzett, közösségi hálózatokon történő kapcsolattartás és online tevékenységek.
Ugyanakkor ma már léteznek olyan NAIH határozatok, amelyek olyan magánszemélyek vonatkozásában indult eljárások, ügyek eredményeként születtek meg, akik kamerás megfigyelő rendszert használtak ingatlanukon.
2022-ben született egy NAIH határozat, amelyben egy utcán sétáló magánszemély egy másik magánszemély adatkezelési tevékenységét, egy olyan kamera elhelyezését sérelmezte, amely a közterületet, illetve más személy tulajdonába tartozó területet is megfigyelés alatt tartott, illetve arról felvételt készített.
Az ügyben vizsgálat indult a kamerás rendszert használó tulajdonos ellen.
Az ügyben hozott Határozat kimondta, hogy általánosságban elmondható, hogy a személyes adatok rögzítése, tárolása, felhasználása, valamint a személyes adatokba történő betekintés az általános adatvédelmi rendelet szerinti adatkezelésnek minősül.
Ennek következtében, amennyiben a tulajdonos olyan adatokat kezel a magáncélú kamerák használata során, amelyek felhasználásával a természetes személyek azonosíthatóvá válnak, azon felismerhetőek, akkor a felvételek személyes adatnak minősülnek és a tulajdonos személyes adatkezelést folytat.
Nem kell azonban alkalmazni a GDPR előírásait, ha a természetes személyek kizárólag otthoni tevékenységük keretében végeznek adatkezelést, amely nem hozható összefüggésbe semmilyen szakmai vagy üzleti tevékenységgel (pl: a kamera kizárólag a kertet, a saját udvart, a magánházat nézi és a felvételek mások számára nem hozzáférhetőek – ide nem értve azok felhasználását hatósági eljárásban, polgári peres vagy büntető eljárásban).
A kamerás adatkezelés csak és kizárólag akkor eshet kívül az adatvédelmi előírások szabályozási körén, ha az kizárólag magáncélt szolgál.
Abban az esetben azonban már nem tekinthető magáncélúnak az adatkezelés, ha az túlmegy a magánjellegű felhasználáson, így pl, ha a felvételeket feltöltik egy videómegosztó portálra, vagy közterületet is megfigyel az egyébként kizárólag magáncélra telepített biztonsági kamera.
Ahhoz, hogy a GDPR rendelkezéseinek alkalmazása alól az adatkezelés mentesüljön (tehát ne vonatkozzanak rá az előírások, mint pl. az adatkezelési tájékoztató, vagy a kamerahasználati szabályzat esetlegesen az érdekmérlegelési tesz elvégzésének szükségessége) a magánszemélyek által üzemeltetett kamerákkal kapcsolatosan tehát főszabály, hogy a kamera kizárólag saját területet figyelhet meg, így annak látószöge nem irányulhat sem közterületre, sem más személy tulajdonára, vagy társasház esetén közös tulajdonban álló területre.
Ennek érdekében a kamerát úgy kell elhelyezni, hogy azok látószöge ne terjedjen túl a saját ingatlan határain, illetve arra, hogy a közterületen tartózkodók, ott elhaladók magánszférája ne sérüljön.
Közterület direkt és közvetlen megfigyelésére ugyanis csak rendkívül szűk körben van lehetőség, pl a rendőség adatkezelői, a közterületfelügyelők adatkezelői vagy a sportrendezvény szervezőinek adatkezelői tevékenysége körében - de ezekre külön jogszabályok vonatkoznak.
A magánszemélyeknek a GDPR hatályán kívül eső kamerás tevékenységei vonatkozásában az Európai Adatvédelmi Testület 3/2019-es iránymutatása is tartalmaz előírásokat.
Az iránymutatás elismeri, hogy vannak olyan kivételes helyzetek, amikor megfigyelés nem szűkíthető le a saját tulajdonú területre, mivel ilyen módon nem biztosítja a hatékony védelmet. Többnyire ugyanis a kamerás megfigyelést a magánszemélyek is a magántulajdonuk védelme érdekében alkalmazzák.
Megfelelő technikai és szervezési intézkedések mellett (pl: a megfigyelés céljai szempontjából nem relevánst területek kitakarása, ún. maszkolása, vagy a megfigyelt rész informatikai eszközzel történő szűrése) alkalmazása mellett a magánszemély is jogosult lehet a kamerás megfigyelést a saját tulajdonú terület közvetlen szűk környezetére is kiterjeszteni. De! A megfigyelés soha nem irányulhat célirányosan a közterület megfigyelésére.
A 2022-es határozatban a NAIH is arra kötelezte a magánszemély adatkezelő, hogy
- módosítsa a kamerák látószögét
- szűkítse a kamerák látószögét, alkalmazzon megfelelő maszkolást – azaz a nem releváns, illetve jogellenesen megfigyelt területeket fizikailag, a kamerák beállításával digitálisan takarja ki oly módon, hogy a kamerás megfigyelés ne terjedjen túl szükségtelenül a saját határain.
vagy
- igazolható módon szüntesse meg a kamerás megfigyelést
Összefoglalva tehát, amennyiben a kamerák semmiféle üzleti célt nem szolgálnak, csak és kizárólag a saját tulajdonban álló kertet, udvart, házat, bejáratot nézik, a kamerák szabadon elhelyezhetők.
Amennyiben azonban a kamerák - szűk körben - már nemcsak kizárólag magántulajdonban álló ingatlan részeket néznek, úgy különböző technika, műszaki megoldásokkal (maszkolás, látószög szűkítés) el kell érnünk azt, hogy ugyan a kamerás rendszer üzemeltetésével elérni kívánt célok, a vagyonvédelmi célok se sérüljenek, a legmesszebb menőkig tartsuk tiszteletben mások személyes adataihoz fűződő jogát, mert akár a NAIH eljárását is maga után vonhatja, ha a kamerás rendszerünk használata nem felel meg a vonatkozó előírásoknak.
Amennyiben az adatkezelő üzleti, munkahelyi kamerás adatkezelést folytat, úgy számtalan előírásnak kell megfelelni, amelyekre majd egy későbbi cikkben térek ki.